Boríték méretek és szabványos papír méretek
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a hazánkban használatos leggyakoribb boríték méreteket, ugyanis több is van belőlük. A fizikai levélküldés ugyan kezd háttérbe szorulni az elektronikus levelezés hatására, azonban a mai napig jelentős szerepe van a borítékoknak a hétköznapokban és az üzleti életben egyaránt. A digitális forradalom ellenére számos cég és vállalkozás, de még az állam is előnyben részesíti a papír alapú levélkiküldést, például számlák, csekkek, szerződések, tájékoztatók és felszólítások esetében. Továbbá a marketing világa is előszeretettel használja a levélfeladást, mint a direkt marketing egyik eszközét. A számos különféle beltartalom miatt természetesen kialakult és elterjedt több standard boríték méret is. Ezeket és a különféle boríték típusokat mutatjuk be cikkünkben.
Szabványos boríték méretek
A boríték méreteket általában standardizált formátumban gyártják, hogy megkönnyítsék a postázási és nyomdai folyamatokat.
A borítékok méretei némileg eltér a szabványos papírméretektől. Nem kell azonban egy nagyon komplex rendszerre gondolni és megijedni az eltéréstől, a boríték méretezést is ugyanazok a szempontok alapján alkották meg, mint az íves papírméreteket. Az A4-es papírt gyakorlatilg a világ összes országában ismerik és használják (ez alól az USA és Kanada képez kivételt), ezért ehhez igazodik a borítékok mérete is.
Ha például egy A4-es lapot szeretnénk feladni hajtás nélkül, akkor ehhez olyan borítékot kell keresnünk, amibe ez betehető, szóval valamivel nagyobb. A logika alapján az A4-es laphoz egy C4-es (vagy TC4-es) borítékot kell használnunk. Az elvet tovább követve a C5-ös (vagy LC5-ös) borítékba egy félbehajtott A4-es, vagyis A5-ös lapot tudunk elhelyezni és így tovább.
Borítékokat ma is hajtogathatunk magunk kézzel, ahogyan a régi időkben is tettek, akik levelezni kívántak, azonban ez nem járható út, ha több száz, vagy több ezer levelet kívánunk egyszerre eljuttatni az emberekhez. A boríték gyártás mára már teljesen automatizált, akár a tartalom borítékokba töltéséről és a boríték címzésről gondoskodnak helyettünk a gyártósorok. Ehhez természetesen szükség van pontos és azonos boríték méretekre is, a leggyakrabban használatosak a következők:
- LC5/C5 boríték: Ez a boríték méret 162 x 229 mm. Gyakran használják levelek, számlák és ajánlatok postázására. Többnyire a hosszabbik oldalán záródik, de gyártják rövid oldalon záródó kivitelben is. 300 dpi felbontás esetében, pixelben kifejezve a mérete 2705 x 1913 p.
- C6 boríték: Mérete 114mm x 162mm. Ideális meghívók, kisebb levélküldemények, vagy apróbb dokumentumok számára. Mérete a C0 ívméret hatszori felezéséve jön ki. Pixelben megadva a mérete 1913 x 1346 p.
- LC4/C4 boríték: 229 x 324 mm a mérete. Egy A4-es lap hajtás nélkül elhelyezhető benne, mérete az LC5 kétszerese. Jellemzően rövid oldalon záródik, de mindkét típusban elérhető. Grafikai szerkesztéshez a pixelmérete: 3827 x 2705 p (300 dpi felbontás esetén).
- LA4/DL boríték: Az LA4 mérete 110 mm x 220 mm. A legtöbbször ezzel a borítékkal találkozhatunk, számlák, csekkek és elszámolások kiküldésére használják. Francia borítékként is ismert, a légiposta révén terjedt el.
- LC5/6 boríték: A LC5/6 boríték mérete 114 x 229 mm. Általában dokumentumok vagy levelek küldésére használják. Az A4-es lap 3 részre hajtva fér el benne. Nagy méretű francia borítékként is szoktak rá hivatkozni. A méretei miatt gyakran használják együtt az LA4-es mérettel, mivel pont elfér benne egy francia boríték válaszboríték gyanánt.
- TC4 boríték: A TC4 mérete 229 x 324 mm. Nagyobb dokumentumok, mint például füzetek vagy katalógusok postázására szolgál, rövidebb oldala mentén záródik. Levéltasak néven is emlegetik a postai szakzsargonban.
- TB5 boríték: Mérete 176 x 250 mm. A levéltasakok közé tartozik, mivel a rövidebb oldalán zárható. Egy A4-es lap kétszeri félbehajtás után fér bele.
- TB4 boríték: 250 x 353 mm-es méretével a nagyobb levéltasakok közé tartozik. Rövid oldalán záródik és akár 30-40 A4-es lap is kényelmesen elfér benne.
| Méret | Szélesség (mm) | Magasság (mm) |
|---|---|---|
| DL | 110 | 220 |
| C7 | 81 | 114 |
| C6 | 114 | 162 |
| C5 | 162 | 229 |
| C4 | 229 | 324 |
| B6 | 125 | 176 |
| B5 | 176 | 250 |
| B4 | 250 | 353 |
| E4 | 280 | 400 |
Szabványos papírméretek
A szabványos ívméreteket 1920-ban, Németországban alkották meg és hazánk 1936 óta használja.
A nemzetközileg is elfogadott szabvány szerint három sorozatot különítünk el: A sorozat, B sorozat és C sorozat. A B sorozat alapjául egy 1 méterszer 1 méteres lapot veszünk alapul, amelynek az átlója √2. Ebből kiindulva a B sorozat legnagyobb ívének, a B0 méternek a rövid oldala pontosan 1 méter, a hosszabbik pedig √2 méter, vagyis 1414 mm. A következő táblázat a B sorozat méreteit mutatja be:
| Méret | Szélesség (mm) | Magasság (mm) |
|---|---|---|
| B0 | 1000 | 1414 |
| B1 | 707 | 1000 |
| B2 | 500 | 707 |
| B3 | 353 | 500 |
| B4 | 250 | 352 |
| B5 | 176 | 250 |
| B6 | 125 | 176 |
| B7 | 88 | 125 |
| B8 | 62 | 88 |
| B9 | 44 | 62 |
| B10 | 31 | 44 |
Az A sorozatot a papírív területe alapján határozták meg. A szervezési elv szerint az A0-s papírív területe pontosan 1 m2. Az A0-s méret ezek szerint 841×1189 mm. A közismert A4-es méret 210×297 mm-es mérete az A0 négyszeri felezésével jön ki.
A boríték méretek szabványosításához a C sorozatot kezdték használni, melyet az ISO 269 határoz meg, ami nagyjából az A és a B középértékén helyezkedik el: valamivel nagyobb, mint az A és valamivel kisebb, mint a B. Ez a borítékolás tekintetében praktikus, hiszen egy A4-es méretű levél kényelmesen beilleszthető egy C4-es borítékba. A C sorozat méreteit az alábbi táblázat tartalmazza:
| Méret | Szélesség (mm) | Magasság (mm) |
|---|---|---|
| C0 | 917 | 1297 |
| C1 | 648 | 917 |
| C2 | 458 | 648 |
| C3 | 324 | 458 |
| C4 | 229 | 324 |
| C5 | 162 | 229 |
| C6 | 114 | 162 |
| C7 | 81 | 114 |
| C8 | 57 | 81 |
| C9 | 40 | 57 |
| C10 | 28 | 40 |
Ablakos borítékok
Az ablakos és nem ablakos borítékok közötti fő különbség az, hogy az ablakos borítékokban egy kis ablak van kivágva, amely lehetővé teszi a címzett címének és névnek a láthatóságát anélkül, hogy külön etiketteket kellene ráragasztani. Ezáltal az ablakos borítékok használata időt és energiát takarít meg, mivel nincs szükség kézzel írt vagy nyomtatott címkékre, a küldeményt elegendő beltartalom felületén megcímezni és megfelelően a borítékba hajtogatni.
A kivágott rész természetesen nem marad üresen, a boríték tartalma nem érintkezik külvilággal. A vágott lyukat egy vékony és átlátszó anyaggal fedik le, általában papír alapú pergamen, vagy műanyagbázisú fólia anyagból. Ezáltal sem a boríték sem a levél nincs kitéve nagyobb mértékben a sérülés veszélyének.
Az ablak helyzete sok esetben különbözik: lehet például bal ablakos és jobb ablakos, álló- és fekvő ablakos.
Éppen ezért, az ablakos boríték méreteket valamivel pontosabban szükséges megadni, mint a standard borítékokét. Paraméterként meg szokták még adni az az ablak méretét és a pontos elhelyezkedését a boríték szélitől számítva. Például egy jobb ablakos, LA4 méretű boríték esetében a következőképpen kell megadni az adatokat:
Méret: 110 x 220 mm (jobb ablakos: a15j20 45×90 mm)
A zárójelben található adatokat a következőképpen kell értelmezni: az ablak mérete 45 x 90 mm, a boríték aljától 15 mm-re, a jobb szélétől 20 mm-re van.
A nem ablakos borítékokat általában akkor alkalmazzák, amikor a borítékba külön dokumentumot kell helyezni, vagy ha a címzett címe eltér a szokásostól, és nem felel meg az ablakos borítékokban lévő kivágásnak.
Kevésbé gyakran találkozhatunk velük ugyan, de léteznek dupla ablakos, tripla ablakos, sőt még panoráma ablakos borítékok.
Buborékos boríték méretek
A buborékos borítékok méretei nem különböznek befogadóképességüket tekintve a korábban felsorolt standard borítékoktól. Ezeket a típusokat belül egy buborékfólia réteggel látják el („pukkantós fólia”) annak érdekében, hogy az esetlegesen feladott sérülékeny tárgyak a postai csomagkezelés/kézbesítés során sértetlenek maradjanak. Többnyire lehúzható ragasztócsíkkal vannak ellátva. Egyedileg történő nyomtatása nagyon komplex folyamat, ezért a nyomdák többnyire csak sok ezres mennyiségben vállalják el az egyedi grafikás gyártást, mivel a kész termék nem helyezhető nyomtatóba. Kisebb mennyiség egyediesítésére a leggazdaságosabb megoldás, ha nyomtatott etikettcímkével ragasztjuk a felületét.
Boríték nyomtatás
A szabványos boríték méretek lehetővé teszik, hogy ha a boríték felülete már kész, hajtogatott formájában is nyomtatható legyen (bizonyos típusok esetében). Egy cég számára ez ideális választás a brand erősítésére, arculati elemei felismerhetővé és megjegyezhetővé tétele érdekében. A fejlett nyomtatási technológiával akár fotografikus minőségű grafika is elhelyezhető a borítékokon. A boríték nyomtatása során már a kész termékre viszik fel a grafikát, ezért a lehetőség sok esetben korlátozottak. Kevés nyomda vállal például kifutós grafika elhelyezést pár száz boríték esetében, a darabár pedig meglehetősen soknak tűnhet egy egyszerűbb, nem kifutós grafika esetében. Vannak azonban olyan gyártók, akik a nyomtatást még a hajtás és ragasztás előtt végzik el, ez az opció azonban inkább nagy megrendelések (10000+ darabszám) esetében éri meg.
Legyen szó bármilyen célról, a megfelelő boríték kiválasztása és használata minden esetben fontos része a hatékony kommunikációnak.
